Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig
Akadémiai Kiadó, Kanári könyvek, Budapest, 2016. 504 oldal
Interjúk, könyvismertetők:
- Az Aranycsapat előtti aranykor – egy remek új futballkönyv. Somos Ákos írása. Rangadó, 2016. május 22.
- Könyv arról, amikor még a mi tam-tamunk volt a világfutball pulzusának ritmusa. Gazsó István interjúja. Bummm, 2016. május 24.
- Beszélgetés a Jazzy Rádióban. 2016. június 14.
- A futballkishatalom – Két könyvről: Az első aranykor. Legendák legendáriuma. Benedek Szabolcs írása. Gittegylet, 2016. június 27.
- Szombathy Pál interjúja a Digi Sport Reggeli Start műsorában. 2016. június 29.
- Magyar fociatlantisz. Tóth-Szenesi Attila könyvismertetője. Index, 2016. július 8.
- Nem Orbán, és nem is Rákosi miatt lett nagyszerű a magyar futball. Csepregi Botond könyvismertetője. Átlátszó, 2016. július 31.
- Beszélgetés a magyar futball múltjáról a Tilos Rádió Csonkamagyarország műsorában. 2016. augusztus 9.
- Vojtkó Ferenc interjúja a Debrecen Televízió Esti közelkép műsorában. 2016. augusztus 10.
- „Ha nyer a csapat”. Barotányi Zoltán interjúja. Magyar Narancs, 2016. augusztus 25.
- Zsidó MTK, keresztény FTC? – avagy az Aranycsapat előtti aranykor gyökerei. Balog Iván könyvismertetője. Fociológus, 2016. augusztus 30.
- Balogh István Vilmos interjúja a Debrecen Rádió FM95 Napindító műsorában. 2016. szeptember 5.
- Régi idők focija. N. Pál József könyvajánlója. Új Könyvpiac, 2016. III.
- Bíró revolverrel. Csillag Péter interjúja. Nemzeti Sport, 2016. október 8.
- Bosszúéhes feleségek maradtak a pékerdei csata után. Origo, 2016. november 1.
- Beszélgetés az 1945 előtti magyar labdarúgásról a Tilos Rádió Bádogdob műsorában. 2016. december 6.
- Gazdag József interjúja a Pátria rádió Rangadó műsorában. 2017. július 31.
- Bolgár Dániel recenziója (angol). Hungarian Historical Review, 2017/3. 709-713.
- Bolgár Dániel recenziója (magyar). Korall, 2018/73. 219-223.
A könyv facebook oldala: link
A könyv az Akadémiai Kiadó honlapján: link
A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire.
Az első világháború után játékosaink százai szerződtek külföldre, a legkiválóbbak ma már elképzelhetetlen sikereket értek el. A teljesség igénye nélkül: Plattkó Ferenc évekig védte a Barcelona kapuját, Schaffer Alfréd német bajnok, Hirzer Ferenc olasz bajnok és gólkirály lett. A két háború között olyan klubok kispadján ült magyar edző, mint a Bayern München, Real Madrid, Barcelona, Milan, Inter, Lazio, Roma, Olimpique Marseille, Benfica, Porto, vagy a River Plate. A magyar edzői gárda elismertségét mutatja, hogy 1933-34-ben az olasz első osztály 18 csapatából 12-nek volt magyar az edzője. 1934-ben pedig Olaszország nyerte a világbajnokságot…
A könyvből megismerhetjük a Fradi és MTK rivalizálásának hátterét, megtudjuk, hogyan és miért lett kiemelkedő klub az Újpest, kiderül, hogyan alakult ki a profizmus, és miképp viszonyult az állam a labdarúgáshoz. De képet kapunk az árnyoldalról, a bundázás és a szurkolói erőszak világáról is.